Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Menü

MŰVÉSZET

A művészet szó tágabb értelemben minden alkotó célú emberi igyekezetre vonatkoztatható. Ebből a széles perspektívából a művészet kulturális, történelmi vagy földrajzi környezettől függően általános fogalomként használható az összes teremtő szándékra, amit emberi törekvés mozgat. Ide tartoznak tehát mindazon képességek és mesterségek, amelyek különféle funkciójú emberi termékek, jelenségek létrehozását vagy a környezet átalakítását teszik lehetővé (például fémművesség, konyhaművészet, testdíszítés, harcművészet, kertművészet stb.)

Forrás: wikipédia
Könyvshop, könyv webáruház, könyváruház, könyvesbolt MŰVÉSZET
Egyéb Egyéb
Egyéb MŰVÉSZET A művészet fogalmát (görög tekhné és technika, latin ars) az ókorban csak az alkotó tevékenység e tágabb értelmében használták, még egyes tudományokat is beleértve, mint a logika és a grammatika. A középkorban és korai újkorban más tudományokat is ide soroltak, amelyeket a közönséges művészetekkel szemben „szabad művészeteknek” nevezték (Artes Liberales, lásd: Artium Baccalaureus/BA).[1] A művészet szót ma általában a fentieknél szűkebb, esztétikai értelemben használjuk. Ennek a szűkebb értelmű fogalomnak azonban nincsen egységes, mindenki által elfogadott meghatározása. A szűkebben vett művészet határai nem tisztázottak, számos emberi termék határesetet jelent, amikor nehéz eldönteni, hogy műalkotásnak tekinthető-e vagy nem. Szócikkünk a szűkebben értelmezett művészet fogalmával foglalkozik. A művészet általánosan elfogadott meghatározás szerint „a valóság visszatükrözése”, a művész látásmódján átszűrve. Forrás: wikipédia
Építészet Építészet
Építészet MŰVÉSZET Az építészet (építőművészet, architektúra): az épített környezet alakítása; egyrészről a művészetek egyik ága (alkalmazott művészet), másrészről mérnöki tudomány, technológiai diszciplína. Az emberi kultúra, az emberi tevékenység egyik legalapvetőbb megjelenési formája. Az embert körülvevő természeti környezet akaratlagos megváltoztatása. „Erőszakossága” mégsem destruktív, természetéből adódóan konstruktív. Az építészet témaköréhez elválaszthatatlanul kapcsolódik az építés fogalomköre. Mindenképp fontos viszont különbséget tennünk, s ez a különbség alapvetően az esztétika és a technológiai igény mértékében érhető tetten. Egy egyszerű építmény, például egy kerti árnyékszék létrehozása is építés; vagy egy vasúti töltés megalkotása is komoly mérnöki feladat, de ezek egyike sem építészet (bár ez a szemlélet napjainkban egyre többször vitathatóvá válik). Ezt a félreértést általában az „építőművészet” kifejezéssel oldják fel, amely a nevében a művészi igényességgel történő épít(őműv)ész tervezői munkára utal. Az épületek megépítésén kívül építészetnek nevezzük a belső terek kialakításától kezdve (belsőépítészet) egészen a városi-, esetenként regionális léptékig terjedő építészetet (városépítészet, urbanisztika) is. Forrás: wikipédia
Festészet Festészet
Festészet MŰVÉSZET A sokszorosítási eljárással készített művészi lapokat nem a festészet, hanem a grafika kategóriájába szokás sorolni. A festmény lehet ábrázoló, azaz figuratív, vagy nem ábrázoló, vagyis nonfiguratív. A figuratív festészet az ábrázolás tárgya alapján műfajokra osztható: lehet életkép, tájkép, csendélet, arckép stb. Alkalmazása szerint a festmény lehet táblakép, falkép, miniatúra. Forrás: wikipédia
Film, színház, zene, tánc Film, színház, zene, tánc
Film, színház, zene, tánc MŰVÉSZET A színházművészet az előadó-művészetek azon ága, amelynek keretében közönség előtt színjáték útján, beszéddel, mozdulatokkal, hanghatásokkal és látványelemekkel történeteket mutatnak be, gyakran más művészetek – zene- és táncművészet, illetve a vizuális művészetek – eszközeit is felhasználva. Forrás: wikipédia