Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Menü

TÖRTÉNELEM

A történelem a múltbeli események összessége. Az emberiség múltjának tudományos ismerete. A magyar tankönyvek és ismeretterjesztő művek általában a következő felosztásban tárgyalják: világtörténelem vagy egyetemes történelem.

Forrás: wikipédia

 
Könyvshop, könyv webáruház, könyváruház, könyvesbolt TÖRTÉNELEM
Életrajzok Életrajzok
Életrajzok [MAINCATEGORYł] Az életrajznak több fajtája van: az életrajzi regény a szépirodalmi műfajok egyike, míg a tudományos kutatás eszközeivel megírt életrajz, mint önálló mű, valamint az életrajz-gyűjteményekben, tanulmánykötetekben és lexikonokban szereplő rövidebb életrajzi tanulmány vagy szócikk a tudományos szakirodalomhoz tartozik. A régebbi korok sok életrajzi műve és számos mai esszé a szépirodalomba és a tudományos szakirodalomba egyaránt besorolható. Ez a műfaj az epikai műnembe sorolható be. Forrás: wikipédia
Hadászat Hadászat
Hadászat TÖRTÉNELEM A hadászat fogalma a történelem során sokáig nem vált el a hadtudománytól és a hadművészettől, sőt általában a hadvezetéstől, a hadvezérek tevékenységétől. A hadászat mai értelmében a fegyveres erők harci tevékenysége vezetésének legátfogóbb területe. Alatta helyezkedik el a hadműveleti művészet, azaz a nagyobb konkrét hadmozdulatok előkészítése és végrehajtása, ez alatt pedig a harcászat, a katonai taktika, ami a konkrét harci cselekmények elmélete és gyakorlata.
Magyar történelem Magyar történelem
Magyar történelem TÖRTÉNELEM 1918-tól, illetve hivatalosan 1920-tól, a trianoni békeszerződés megkötésétől Magyarország állami területe a Kárpát-medence középső részére korlátozódik. Ettől az időtől kezdve magyar történelem alatt tehát elsősorban a mai Magyarország területének történetét értjük. Emellett a magyar történelem keretébe tartozik az 1920 óta a magyar államhatárokon kívül élő magyar kisebbségek, valamint a más országokban élő magyar emigráció története is. Forrás: wikipédia
Művelődéstörténet Művelődéstörténet
Művelődéstörténet TÖRTÉNELEM A művelődéstörténet a magyarországi történeti kutatásoknak is egyik meghatározó iránya már a XIX. század végétől, és számos nagy összefoglalás született az utóbbi évszázadban nyelvünkön is, amelyek felölelték az egyetemes és magyar művelődéstörténet különböző területeit, a szellemi és anyagi kultúrát: az életmódra, viseletre, oktatásra, szórakozásra vonatkozó forrásokat éppúgy gyűjtötték és elemezték, mint a hadtörténet vagy az agrártörténet köréből valóakat. A művelődéstörténetnek sajátos és jelentős területeként fogták fel a neveléstörténetet többen is az első neveléstörténészek közül, és ma is ez az általánosan elfogadott nézet. Ennek kutatásokban való érvényesítése azonban nem mindig könnyű feladat. Napjainkban - az iskolatörténet és művelődéstörténet kapcsolatát vizsgálva - a magyar kutatók közül Mészáros István úgy definiálta a művelődéstörténetet, mint "a legfőbb művelődési javak őrzésének, gyarapításának, kutatásának és továbbadásának története." Forrás: mek.oszk.hu
Politika Politika
Politika TÖRTÉNELEM Általában úgy gondolunk a politikára, mint a hatalomért folytatott küzdelemre, mint ennek színterére, s mint a politikai színtér eseményeire. A politika szerepe - A tevékeny politika valójában érdekek harca a közéletben, leginkább a közhatalomból való részesedésre vagy a közhatalom döntéseinek befolyásolására való igyekezet. - A tétlen politikai szerep pedig, hogy a közösség egyszerű tagja elfogadja a közhatalom döntéseit, mivel úgy gondolja, hogy nem tudja azt befolyásolni. A politikai cselekvő szereplői felléphetnek egyénileg vagy érdekcsoportokon keresztül, úgy mint közhatalom, társadalmi szervezet, mozgalom, petíciós bizottság, polgári engedetlenség és a közéletről a tájékoztatással foglalkozók. A politika fontos szereplői a közéleti választások és népszavazás résztvevői. Két változat használatos a politika szereplőire: - a politika a közhatalom (politikai hatalom) feladata, amit az egyszerű polgár nem tud befolyásolni; - a közösség tagjainak joga és kötelessége a közügyekben részt venni, hogy jó döntések születhessenek. E szerint, ne bízzuk magunkat teljes mértékben a közhatalomra, mert az így kisajátíthatja saját közös sorsunk irányítását. Alapvetően a politika céljának két különböző értelmezése létezik: - a társadalom működésével kapcsolatos legkedvezőbb szabályozás létrehozása, működtetése, mely biztosítja a társadalom működésével kapcsolatos érdekeket; - egy törvényesített uralmi rendszer biztosítása.
Régészet Régészet
Régészet TÖRTÉNELEM A régészet hazánkban is gyakorolt fontos ágai: Ősrégészet (őskőkorszak, neolitikum, rézkor), a bronzkor és a vaskor régészete. Egyiptomi régészet (egyiptológia). Klasszikus régészet /"classica archaeologia"/ (Görögország és Róma). Középkori régészet (ezen belül például a népvándorláskor, a honfoglalás-kor, az Árpád-kor és a késő középkor régészete) Forrás: wikipédia
Világtörténelem Világtörténelem
Világtörténelem TÖRTÉNELEM