Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Menü

Vallás, ezotéria

A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható meghatározás: „élményszerű találkozás a szenttel és a szenttől meghatározott ember válasz-cselekménye.” (Gustav Mensching, 1959) vagy másképpen: „szellemi lényekbe vetett hit” (Edward Burnett Tylor, 1871). A két fogalomleírás eltérése a megközelítésből ered, az első a vallás megnyilvánulásait foglalja össze, a második lényegét próbálja megragadni. Az első funkcionális, a második szubsztanciális szemléleten alapuló meghatározás. 

Forrás: wikipédia
Könyv webáruház, antikvár könyv, hanglemez, könyváruház, Vallás, ezotéria
Bibliai könyvek Bibliai könyvek
Bibliai könyvek Vallás, ezotéria A zsidó és a keresztény Biblia terjedelme nem azonos, mert a Biblia könyveit meghatározó kánont nem egyformán határozták meg. Így a héber Biblia – a Tanakh – azokat az Izrael népének adott isteni kinyilatkoztatásnak tartott írásokat tartalmazza, amelyek a kereszténység előtti időben, Izrael vallási közösségében keletkeztek. A kereszténység is szentnek és sugalmazottnak vallja a zsidóság Bibliáját, de mellettük ugyanilyen isteni tekintélyt és kötelező mércét tulajdonít azoknak az 1. században keletkezett írásoknak, amelyek Jézus életéről és tanításáról „tanúskodnak”, és amelyeket a hagyomány szerint az apostolok vagy azok tanítványai írtak, vagy jegyeztek le. Így a kereszténység két részre osztja a Bibliát: a zsidó Bibliát magában foglaló Ószövetségre (Ótestamentum) és az apostoli írásokat tartalmazó Újszövetségre (Újtestamentum). Gramatának, azaz Írásoknak nevezték az ószövetségi és újszövetségi könyvek együttesét. Forrás: wikipédia
Buddhizmus Buddhizmus
Buddhizmus Vallás, ezotéria A buddhizmus három fő ága a hínajána („kis út"), a mahájána („nagy út”) és a vadzsrajána („gyémánt út”). A hínajána buddhizmus egyik legősibb, máig fennmaradt alága a théraváda buddhizmus, amelyet sokan követnek Srí Lankán és Délkelet-Ázsiában. A mahájána ág Kelet-Ázsia-szerte terjedt el, melyhez a zen buddhizmus, a nicsiren buddhizmus, a tibeti buddhizmus, a singon buddhizmus és a tendai buddhizmus hagyományai tartoznak. A harmadik ág a vadzsrajána buddhizmus, amely egyesek szerint a mahájána egyik ága. Számos forrás szerint a buddhisták száma a világon 230 és 500 millió között van. Magyarországon a gyakorló buddhisták és a buddhizmussal szimpatizálók száma 5 és 10 ezer fő között van. Forrás: wikipédia
Egyéb Egyéb
Egyéb Vallás, ezotéria A kultusz az istentisztelettel összefüggő dolgokat jelenti; idetartoznak az épületek, képek, oltárok, rituálék, szent énekek, gyülekezetek stb. A közösség a vallás társadalmi aspektusa; a templomban összegyűlt híveket, magát a felekezetet, a papokat, szerzeteseket jelenti. Szinte mindig megjelenik a vallásosság lokális központját biztosító helyszín, amit az intézményesített vallás és a hívők biztosítanak. Ezt nevezik templomnak, imaháznak, gyülekezetnek, zsinagógának, mecsetnek, mandirnak stb. A hitvallás a vallás által tanított eszmék együttese. Idetartoznak a szentírások és a szent hagyományok. A parancsok az emberek viselkedését szabályozzák; ilyenek az erkölcsi normák, a tabuk, a bűnről és a szentségről alkotott eszmék. Forrás: wikipédia
Ezotéria Ezotéria
Vallás, ezotéria Az ezotéria szó főnévi formája a görög 'ezoterikosz' (latinosan 'ezoterikus') melléknévnek, melynek jelentése: belső, benső (ezo=befelé). Bővebb értelemben a lélek belseje felé irányuló utazást, szűkebb értelemben pedig csak a beavatottak számára elérhető misztikus tudást jelent. Az ezotéria világába sorolható számos olyan irányzat, amely korunk tudományos világképébe nem illeszkedik bele, a világot, annak működését és részeit a tudományostól eltérő szempontból (vagy a dolgokat összefüggéseiben) vizsgálja. A szót a történelem folyamán is, és ma is számos eltérő módon alkalmazták, alkalmazzuk, hol tágabb körben általában bármilyen titkos tanokra, hol csak az okkult tanokra. Napjainkban az ezoterika minden olyan területet jelölhet, ami az átlagember számára nehezen hozzáférhető.Az ezotéria az emberiséggel egyidős jelenség, mivel az ember az idők kezdete óta választ keres élete „nagy kérdéseire”. Az ókorban az ezotéria a bizalmas (tanulói) körrel megosztott ismereteket jelentette. A 19. századtól a teozófia és az okkultizmus gyűjtő megnevezése. Az ezotéria újra-felfedezéséről körülbelül az 1960-as évektől kibontakozó New Age (Új Korszak) mozgalom keretében beszélhetünk. Forrás: wikipédia
Hinduizmus Hinduizmus
Hinduizmus Vallás, ezotéria A hinduk ősidők óta ugyanazon névvel jelölik a vallásuk alapjául szolgáló elvet, magát az egyetemes hindu vallásrendszert: szanátana dharma (a. m. „örök rend” vagy „örök törvény”). A hinduk többségének szemében nem filozófiai kérdést jelent a vallás, hanem arra való törekvést, hogy az életüket összhangba hozzák azokkal az elvekkel és gyakorlatokkal, amelyek jobb újjászületéshez vagy akár a megszabaduláshoz (móksa) vezetnek. A hinduizmus azoknak a különféle, sok esetben egymástól igen távolinak tűnő hitrendszereknek és szent írásokban lefektetett gyakorlatoknak gyűjtőneve, melyeknek alapvető világnézetét a szanátana dharma határozza meg. A világvallások közül az egyetlen, amelynek nincs azonosított alapítója, egyetlen meghatározó hitvallása, központi hatósága, állandó panteonja, általánosan elfogadott szentírása, és a hiedelemrendszere sem ellentmondásmentes. Forrás: wikipédia
Judaizmus Judaizmus
Judaizmus Vallás, ezotéria A zsidó vallás híveinek többsége az Amerikai Egyesült Államokban és Izraelben él, de nagyszámú hívő él szerte a világban, bár létszámuk a vallás elterjedtségéhez képest csekélynek mondható, a 2010-es adatok alapján 13,4 millió fő melynek 42%-a Izraelben, 39%-a pedig az Amerikai Egyesült Államokban él. Forrás: wikipédia
Kereszténység Kereszténység
Kereszténység Vallás, ezotéria A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. A keresztények hite szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett istenembernek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. Forrás: wikipédia
Mitológiai könyvek Mitológiai könyvek
Mitológiai könyvek Vallás, ezotéria A mitológia szó ( mythos – történet, legenda, és a logos – beszámoló, beszéd szavakból) tulajdonképpen a mítoszok továbbmondását jelenti – olyan történetekét, amelyeket egy bizonyos kultúra igaznak hisz, és amelyekben természetfeletti események, személyek, lények szerepelnek. E történetek célja általában az, hogy magyarázatot adjanak az univerzum és az emberiség természetére, keletkezésére. A mitológia jelen van a legtöbb vallásban, és a legtöbb mitológia kapcsolódik legalább egy valláshoz. A történelem folyamán a különböző kultúrák természetes és erőszakmentes egymásra hatásának következtében különböző mitológiák összeolvadtak. A modern szóhasználatban a „mitológia” jelentheti egy bizonyos kultúra vagy vallás mítoszainak összességét (mint a görög, egyiptomi és a skandináv (északi) mitológiáknál), vagy a mítoszok gyűjtésével, tanulmányozásával és értelmezésével foglalkozó tudományágat. Forrás: wikipédia
Vallástörténeti könyvek Vallástörténeti könyvek
Vallástörténeti könyvekVallás, ezotéria A vallástörténet az egyes vallások keletkezésének, fejlődésének történetét, társadalmi összefüggéseit és a társadalomban betöltött szerepét vizsgáló tudomány. Jellegzetes módszerei közé tartozik az összehasonlító szemléletmód; altudományai és segédtudományai a vallásszociológia, a valláspszichológia, a vallásföldrajz, a filológia és a régészet. Megkülönböztetendő a csak a keresztény vallás történetét vizsgáló egyháztörténettől. A vallás nem egy meghatározható időpontban született meg, hanem az emberrel együtt, mindig is az emberi élet szerves része volt. Az indiaiak három nagy vallást hoztak létre (bráhmanizmus, buddhizmus, dzsainizmus), a kínaiak kettőt (konfucianizmus, taoizmus), a zsidók saját tanításukon kívül lerakták a kereszténységnek és az iszlámnak az alapjait is. A perzsák háromszor tettek kísérletet arra, hogy az egész emberiség számára alkalmas hitformát alkossanak: megteremtették a zoroasztrizmust (párszizmus), a Mithrász-kultuszt és a manicheizmust. Noha ez a három vallás átmenetileg szintén jelentős befolyást gyakorolt, mégsem tudott a Föld nagyobb részén elterjedni és tartósan fennmaradni. Krisztus után a 7. századot követően többé nem keletkezett egyetlen nagy vallás sem, csak a már meglevők átalakítására került sor.